Jelentős mérföldkőhöz érkezett a nyugat-szibériai Szeverszkben épülő negyedik generációs orosz gyors neutronos kísérleti atomerőmű építése. Beemelték a Kísérleti Demonstrációs Energetikai Komplexum (orosz rövidítéssel ODEK) BRESZT-OD-300 gyorsneutronos reaktorának 165 tonna tömegű, acélból készült tartószerkezetét, illetve a reaktor alatti alsó határolószerkezetet.
Speciális daruval emelték helyére a reaktor gigantikus acélrács tartószerkezetét
Ez a határolószerkezet a reaktortartály külső részéhez csatlakozik és biztosítja a reaktor alatti hőszigetelő betontálca alátámasztását, amely tálca egy plusz lokalizációs gátat jelent amennyiben a folyékony hűtőközeg kilépne a reaktorból. A tálca felületi hőmérséklete nem lépi túl a 60 Celsius-fokot és a háttérsugárzás sem haladja meg a természetes háttérsugárzás mértékét. A BRESZT-OD-300 egy negyedik generációs, 300 MW teljesítményű, folyékony ólomhűtésű gyorsneutronos reaktor, amelynek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a nukleáris biztonság természetes biztonság elvén alapul, azaz egy esetleges hűtőközegvesztéssel járó baleset esetén a kiömlő ólom megszilárdul és nem kerül sugárzó anyag a környezetbe.
A kísérleti gyorsneutronos reaktor a Szibériai Vegyi Üzem területén épül fel, amely a Roszatom nukleáris üzemanyaggyártó vállalatához, a TVEL-hez tartozik. A Szeverszkben, Tomszk városa mellett létesülő innovatív erőmű a Roszatom nukleáris üzemanyagciklus zárását célzó, Áttörés elnevezésű projektje keretében valósul meg. A zárt üzemanyagciklus egy telephelyen történő megvalósítása azt jelenti, hogy az erőmű mellett a komplexum egy kevert urán-plutónium (nitrid) üzemanyagot gyártó egységet, valamint az erőmű kiégett üzemanyagát feldolgozó egységet foglal magába.
„Megkezdtük a világ első ólomhűtésű gyorsneutronos reaktorának, a negyedik generációs BRESZT-OD-300 reaktornak telepítését. A hagyományos könnyűvizes VVER-reaktorokkal ellentétben a BRESZT egybeépített szerkezetű. A tartály nem fémből készül mint a könnyűvizes reaktorok esetében, hanem egy fém-beton szerkezetből áll, amelyben a fém üregekben helyezik el a primer kör berendezéseit. Az egyes üregek közötti teret az építés során fokozatosan betonnal töltik ki. A BRESZT-OD-300 reaktortartályának másik lényeges jellemzője, hogy sokkal nagyobb méretű mint a nyomott vizes reaktoroké, csak részegységekben szállítható és a végszerelés ezért csak helyszínen lehetséges” – közölte Vagyim Lemehov, a BRESZT-OD-300 reaktor és egyben az Áttörés projekt főtervezője.
A NAÜ osztályba sorolása szerint az atomreaktorok negyedik generációja különféle technológiák alkalmazását foglalja magában, amelyek közös jellemzője a magasabb üzemanyag-hatékonyság, a megnövelt biztonság és energiahatékonyság valamint a kiégett nukleáris üzemanyag mennyiségének csökkentése stb.
A Roszatom Áttörés elnevezésű projektnek az a célja, hogy az atomenergetika egy minőségileg új szakaszba lépjen át a gyorsneutronos reaktorokon alapuló zárt nukleáris üzemanyagciklus és ennek ipari léptékű megvalósítása által.
A gyorsneutronos reaktorok jellemzőinek köszönhetően lehetővé válik, hogy az eddiginél lényegesen hatékonyabban hasznosuljanak energiatermelésre az üzemanyagciklus melléktermékei, mint például a plutónium. A gyorsneutronos reaktorok ráadásul több potenciális üzemanyagot képesek előállítani, mint amennyit felhasználnak, és segítségükkel „kiégethetők” (vagyis energiatermelésre használhatók) a nagyon nagy aktivitású transzurán elemek, az úgynevezett aktinoidák.
A BRESZT-OD-300 ily módon önmagát látja üzemanyaggal azáltal, hogy a természetes urán 99% százalékát alkotó urán-238 izotóp plutónium-239-cé alakul a reaktorban. A jelenleg működő atomerőművek az urán-235-ös izotópját használják dúsított formában, miután ez az izotóp a természetes uránnak mindössze 0,7%-a. A gyorsneutronos technológia igazi jelentősége abban áll, hogy nagyon megnő a természetes urán felhasználásának hatékonysága. Erre egy jellemző adat.: a Földön rendelkezésre álló energiaforrás-tartalék 86 százalékát adja az urán a gyorsneutronos technológiának köszönhetően. Különösen szembetűnő ez au adat, ha összehasonlítjuk a Föld szénkészletével, ami az összes energiaforrás 8%, az olaj és a gáz pedig csak 3-3%-kal részesedik.
A Szibériai Vegyipari Üzem (orosz rövidítéssel SZHK) összesen négy, nukleáris anyagok kezelésére szolgáló üzemet egyesít. Egyik fő profilja az atomerőművek számára készülő urán üzemanyag gyártása. Az üzem a Roszatom üzemanyaggyártó vállalatához, a TVEL-hez tartozik, amely nukleáris üzemanyag-gyártással, urándúsítással és az urándúsításhoz szükséges gázcentrifugák gyártásával foglalkozik, illetve tudományos kutató- és tervezői háttérintézetek is tartoznak a vállalathoz. A TVEL biztosítja az összes oroszországi atomerőmű számára a nukleáris üzemanyagot. A világ 15 országának 70 energiatermelő atomreaktora számára állít elő a TVEL üzemanyagot és 9 ország kutatóreaktoraihoz is szállít üzemanyagot. Emellett az orosz atommeghajtású flotta egységeit is ellátja. A világ minden hatodik energiatermelő reaktora a TVEL által gyártott üzemanyagot használ.
A Roszatom üzemanyaggyártó vállalata egyben a világ legnagyobb dúsított urángyártója, valamint piacvezető a stabil izotópok globális piacán is. A TVEL aktívan fejleszt új üzletágakat a vegyészet, a kohászat, az energiatárolási technológiák, a 3D nyomtatás, a digitális termékek, valamint a nukleáris létesítmények leszerelése területén. A Roszatom additív technológiák és energiatároló rendszerek ipari integrátorait a TVEL üzemanyaggyártó vállalat keretén belül hozták létre.
http://www.tvel.ru